Rozmaringos kacsacsomb

Legtöbbször ezek a fűszereket használom a kacsához, annyira ízlik hozzá a rozmaring, hogy inkább nem kísérletezek.. Természetesen a friss fűszernövény a legjobb hozzá, de mivel még van valamennyi a Bosznia-Hercegovinából hozott szárított növényből, legtöbbször azt használom, mert nagyon erőteljes íze van, hiába, nem a bolti cserépből, hanem egy igazi mediterrán kertből való.. :) először próbáltam kicsit alacsonyabb hőfokon párolni a húst és azért is írom le a receptet, mert sose lett még ilyen finom puha. Persze ha kacsáról van szó, nem tudok mást tenni csak rajongani.. :)

Hozzávalók:

kacsacomb

frissen őrölt só és bors

rozmaring

A kacsacombokat beirdalom és fűszerezem, majd kb 1 órára a hűtőbe teszem, hogy a fűszerek jól átjárják. Sütés előtt forró serpenyőben kérget pirítok a húsokra, majd 175°C-ra előmelegített sütőben a serpenyőben kisült zsírban, alufóliával lefedve 1 óra 20 percet sütöm. Ezután fedő nélkül, sűrűn forgatva és a zsírjával locsolgatva még kb 20-25 perc alatt pirosra sütöm. Krumplipürével és párolt káposztával az igazi.

Játék - ismerjük meg egymást újra..

Ágitól kaptam egy "testhezálló" feladatot, egy régi/új bloggerjáték kapcsán áruljak el magamról 7 dolgot. Bevallom ez elég nehéz feladat, mert - mivel még mindig nem tudok fényképezni - próbálom őrizni az inkognitómat.. :)

Egy kicsit a játékról, mielőtt belefogok: a játék - amit eredetileg Szera indított el - lényege, hogy elárulok magamról 7 dolgot (amit eddig nem tudtatok, hihi), majd erre buzdítok 7 másik bloggert, akikre kíváncsi vagyok. Persze nem csak 7 emberre vagyok kíváncsi! :)
Mire elért hozzám a játék, már elolvastam jópár 7 dolgot az általam olvasott bloggerekről és egyrészt nagyon jól szórakoztam, másrészt azért is érdekes ez számomra, mert így ismeretlenül a bejegyzések alapján gyakran elképzelem, hogy az adott blogger milyen ember is valójában.
Ezért is szeretem jobban a kicsit személyesebb blogokat, ahol a recept mellett leírt apró történet adja sokszor az ihletet, hogy elkészítsem az adott receptet. Néha egy-egy történet kapcsán úgy érezheti az ember, mintha ezer éve ismerné a másikat.. vagy éppen akkor, ott állna mellette a konyhában..
Sokszor, ha nincs mellé sztorim (vagy az éhség győz a fotó felett), nem is írom meg a receptet, én úgy szoktam mondani akkor van recept, ha "ihletet kaptam". És persze akkor, amikor valami nagyon jól sikerült és nem akarom elfelejteni.. nem azért írok blogot, hogy minél többen olvassák, hanem mert jólesik.. persze azért nagyon jó minden visszajelzés.. ez akár lehetett volna az egyik dolog is, amit elárulok magamról.. :)

Na jó, nem kerülöm tovább azt a forró kását, elkezdem:
1) Optimista ember vagyok, minden rosszban próbálom azt nézni, mi a tanulság belőle. Persze ez nem azt jelenti, hogy sosem keseredek el dolgokon, de így talán egy kicsivel könnyebb.. nekem..
2) Nehezen viselem az emberek panaszkodását, mert azt gondolom, hogy minden csak hozzáállás kérdése. A nagymamám úgy szokta mondani "olyan még nem volt, hogy sehogy se legyen".. én is ezt vallom, hát félre a panasszal, dühöngjük ki magunkat, aztán irány előre!
3) Hiszek abban, hogy azt kapod, amit te is adsz és ez sosem anyagi kérdés, ha alapvetően kedves vagyok és segítőkész, akkor néhány kivétellel ugyanezt fogom visszakapni, de talán nem is az a lényeg, hanem hogy én ettől jól érezzem magamat. Egy együttérző jó szó, a másik meghallgatása nem kerül semmibe. Persze ez néha fárasztó, de hát ez van..
4) Ide tartozik még, de külön pontba írom a mottót, amit majd' 10 évvel ezelőtt egy őrült nyáron sátorban őrültködés közben fogalmaztunk meg és amit igyekszem a mai napig be is tartani: minden nap kell egy jócselekedet és minden nap kell valamit tanulni. Ez akkor tudatosul benned, ha ki is mondod: ma ezt tanultam.. ez a mai jócselekedetem..
5) Szeretem a hegyeket és az extrém sportokat, nem félek drótkötélen átcsúszni egy szakadék fölött, vagy sportcipőben megmászni egy hegyet biztosíték nélkül (persze azóta már vettem egy jó túrabakancsot..)
6) Igyekszem környezet tudatosan élni, egyre több természetes dolgot beiktatni a háztartásba, nem szedek gyógyszereket és amikor csak lehet termelői illetve magyar termékeket veszek. Alapanyagok, gyógyteák, magok, lisztek, olajok és a többi terén megrögzött gyűjtögető vagyok. A város három különböző pontján is "bérmélyhűtőt" tartok, mert minden a konyhámba kerülő hús háztájról, ismerősöktől érkezik, vagyis amikor érkezik, beraktározok. Minden van: csirke, malac, nyúl, pulyka, hal és természetesen a nagy kedvenc, a kacsa.
7) Végül, a mostani életem központi kérdése/feladata, hogy végre kevésbé pörögjek, kerüljem a stresszt, hiszen kisbabát várok, akit majd szeretnék a fentiek szellemében felnevelni, de nincsenek kétségeim.. majd meglátjuk hogy sikerül, csak annyit ígérhetek, hogy igyekezni fogok! :)

+1 mert nagyon belejöttem) Iszonyatosan makacs vagyok.. amit egyszer a fejembe veszek.. a párom ugyanez.. majd csak valahogy megküzdünk a gyerekkel.. :)

És akkor jöjjenek azok (névsorban), akikről még nem olvastam, de szeretnék:
Andi -http://tunderrozsa.blog.hu/
Bia - http://otthonisutes-fozes.blogspot.hu/
Borsó - http://recipesbyborso.blogspot.hu/
Deni - http://ugyes-kezek.blogspot.hu/
Györgyi - http://csokoladekreativan.blogspot.hu/
Kati - http://makacskakonyhaja.blogspot.hu/
Lujza - http://timikekonyhaja.blogspot.hu/

Mire szépen megírtam ezt a bejegyzést, hatszázszor végigolvastam, hogy vállalható-e, még egy felkérés érkezett Borsótól, nahát-nahát.. köszönöm szépen! :)

Csokis-meggyes-mogyorós keksz

Íme a legújabb keksz-variációm, a szokásosnak mondható "alaprecept" most éppen mogyoróval, csokival és aszalt meggyel, kakaós változatban, a cukrokat tekintve félig-meddig diétásan. Sajnos már nincs belőle, viszont nemsokára jön az újabb hétvége.. nekem pedig megint terveim vannak.. :)

Hozzávalók:

(1 csésze = 2,5 dl)

10 dkg vaj

1/4 csésze barnacukor

1/2 csésze nyírfacukor

1 evőkanál házi vaníliáscukor

1 tojás

csipet só

1 teáskanál szódabikarbóna

1 csésze liszt

1 púpozott evőkanál  kakaópor

1/2 csésze apróra vágott aszalt meggy

1/2 csésze apróra vágott törökmogyoró

1/2 csésze apróra vágott étcsokoládé (60%)

A mogyorót serpenyőben megpirítom és még forrón konyharuhával és kézzel (vigyázat: nagyon forró!) ledörzsölöm a héját. Amikor kihűlt késsel durvára vágom a csokival és az aszalt meggyel együtt. Ezzel minden előkészület megvan, jöhet egy nagyobb keverőtál és egy fakanál. Ezt a tésztát kizárólag fakanállal szabad kikeverni, gépi keverés esetén a sütéskor szétfolyik a tepsiben.
A hozzávalókat sorban keverem össze, először a puha (nem olvasztott) vajat a cukrokkal, majd a tojással, ezután jöhetnek bele a lisztek/porok, végül a "töltelék". Én kisméretű fagyikanállal halmozom egymástól jó messzire a tepsiben, de két kiskanál is tökéletesen megteszi. Elég puha a tészta, ezért a kézi golyóformázás nem működik. Kicsivel több lisztet is felvesz, ilyenkor "kekszesebb" a dolog, vagyis ropogósabb kekszeket kapunk. Kinek mi ízlik, ez most egy puhább keksz lett.. ropogós töltelékkel!

Padlizsánkrém

Na, ez is még valamikor szeptemberben volt.. barátnőm meglepett egy jó nagy adag igazi parázson füstölt lehéjazott padlizsánnal.. így nem volt más dolgom, mint ízesíteni és pürésíteni. Nagyon jól esett, hogy gondolt rám és tudom, hogy így könnyű.. a lényeg és amit mindenképpen el akartam mondani, hogy most jöttem rá, hogy igazán finom füstös ízű padlizsánkrémet csak így, ezzel a módszerrel héjazott padlizsánból szeretnék mostantól készíteni. Nem mértem le, de jó nagy adag padlizsánom volt, és mivel a saját ízét szerettem volna érezni, ezért csak kevésbé fűszereztem. Ez amúgy is ízlés dolga, kóstolgatni kell, valaki sok fokhagymával szereti, én most egy enyhébb ízvilágra vágytam.

Hozzávalók:

padlizsán

hagyma

fokhagyma

olívaolaj

majonéz

mustár

só, bors

A hozzávalókat botmixerrel összepürésítettem, mivel csak én ettem 1 hétig kitartott. A képen látható ropogós mártogatós rudakat Zsuval készítettük, ez egy "élő" kréker, nagyon finom volt, ennek is ideírom a receptjét, hátha valakit érdekel.

"Élő" kréker: nyers céklát, répát, fokhagymát, fűszereket (só, bors, friss fűszernövények) vízbe áztatott őrölt lenmaggal (mivel ez egy nyálkás massza, így összetartja a keveréket) kevertünk össze, kóstolgattuk, hogy jó fűszeres legyen, majd a sütőpapírral kibélelt aszalótálcán 42 C°-on megaszaltuk. A hőfok miatt nevezzük "élő" ételnek, arról, hogy ez mitől egészséges, írtam már az idén készített aszalt paradicsom receptnél. Azóta nem készítettünk krékert, de most kedvet kaptam! :)

Kukoricás kenyér

Karácsonyra kaptam öcsikééktől egy kenyérsütő gépekhez való könyvet, ezzel a recepttel kezdem a tesztelést. Nagyon szeretjük a házi kenyereket, január óta újból nekiálltam a sütésnek, bár azóta még csak a jól bevált "isteni kenyér" készült, mert megunhatatlan és főleg mert diétás, akár 1 hétig is eláll és közben olyan friss, mintha aznap sütöttem volna. Kenyeret sütni amúgy nagyon jó, teljesen más az állaga, mint a bolti kenyereknek, kenyérsütő géppel pedig nagyon egyszerű. Egyetlen dologra kell csak odafigyelni, hogy 3-4 óra, amíg elkészül, plusz várni kell amíg kihűl, vagyis figyelni kell mikor van fogyóban és időben be kell készíteni a következőt. Nna, ezt gyakorlom mostanában! :)
Mivel a házi kenyerek sűrűbbek, laktatóbbak a bolti felfújt változatoknál, nem is lehet belőle annyit enni, nekem elég 1 nagyobb szelet reggelire, pedig ketten vagyok.. így - legalábbis nálunk -nem kell minden nap kenyeret sütni.

Hozzávalók:

(75 dkg-s kenyérhez)

2 dl víz

1 dl tej

3 kávéskanál só

1 evőkanál cukor

1 evőkanál olívaolaj

420 g BL 55 finomliszt

80 g kukorica dara

1,5 kávéskanál élesztőpor

A hozzávalókat a felsorolás sorrendjében a kenyérsütő gép edényébe öntöttem és az alapkenyér program segítségével megsütöttem. Finom édeskés kenyér lett belőle, sós vajjal, mozzarella sajttal, paradicsommal tálaltam az első szeleteket.

Tejbegríz

Avagy a világ egyik legegyszerűbb kajája, nem is blogbavaló, de az arányok miatt le kellett jegyeznem. Nálunk a "folyósabb" változat a nyerő a régi menza időket idézve. Én mondjuk nem szerettem anno a tejbegrízt a menzán és most már azt is tudom, hogy miért: mert nem csak tejjel volt készítve, hanem (gondolom) víz volt még benne.. ez most más.. ízlik..
A második próbálkozásom ez, most találtam meg a nekünk való arányokat, legfőbb kritikusom sem tudott (vagy nem mert?) belekötni.. :)

Hozzávalók:

5,5 dl tej

csipet só

2 evőkanál cukor

4 evőkanál búzadara

porcukor + kakaópor

A tejet a sóval és cukorral felforralom, ezután hozzáadom a búzadarát, majd folyamatos kevergetés közben újra felforralom. Ennyi.
Nálunk nincs itthon cukrozott bolti kakaó, ezért a régi hagyományos módon készült kakaót kevertem be. A múltkor fahéjas cukort tettem rá, azzal is nagyon finom volt. Én lapos tányérban szeretem, így hamar langyosra hűl és már lehet is enni.

Kakós méz

Karácsonyra készült ez a nagyon egyszerű, nagyon gyors, mégis utánozhatatlan ízű gasztroajándék Mági ötlete alapján. 5 perc (tényleg) elkészíteni, aki nem kapott, az feltétlenül próbálja ki, a füstölt mandula után ez volt a sláger a családomnál. Az enyém fele annyi kakaóporral is annyira sűrű lett, hogy nem mertem többet beletenni, majd legközelebb még kísérletezek.

Hozzávalók:

400 g méz

50 g cukrozatlan kakaópor

A két hozzávalót kézi habverővel villámgyorsan összekevertem és már mentek is az üvegekbe. Köszönöm a fotósnak a segítséget! ;)

BLOGKÓSTOLÓ 13. - Citromtorta :)

A 13. blogkóstoló sorsolásán Janka kedvenc kisbarátnőmet Denit, vagyis az ügyes-kezek blogot sorsolta nekem. Először jót nevettem, aztán mint minden blogkóstolón, most is végignéztem egyesével a recepteket és rájöttem, hogy maximalista kisbarátnőmmel abszolút egyezik az ízvilágunk, de ő receptválogatáskor sokkal-sokkal hamarabb nekiáll egy-egy bonyolultabbnak tűnő receptnek, mint én, szóval nem lesz könnyű dolgom választani tőle receptet.
Nem sűrűn jut eszembe tortát sütni, de a kiválasztott receptnek előzménye van, ugyanis amikor anno megláttam ezt a receptet Deni blogján egyből megtetszett, de persze nem gondoltam volna, hogy valaha is elkészítem. Aztán tavaly a szülinapomra megsütötte nekem ajándékba és isteni finom volt, pedig nem vagyok egy nagy tortaevő. Ahogy nézegettem a blogot, mindig ide jutottam vissza, így hát gondoltam nincs más hátra, mint előre, citromtortát fogok sütni Deni módra! :)

Hozzávalók a tésztához:

3 tojás

8 evőkanál langyos víz

22 dkg nyírfacukor

3/4 csomag sütőpor

18 dkg liszt 

1 citrom héja

1 narancs héja

A tojásokat szétválasztom, a sárgákat a vízzel és a cukorral habosra keverem, belekeverem a többi hozzávalót, a legvégén pedig a habbá vert tojásfehérjét. Kivajazott-kilisztezett formába öntöm és 180 °C-os sütőben tűpróbáig sütöm.

Hozzávalók a krémhez:

2,25 dl tej

4 evőkanál liszt

1 citrom leve

1 narancs leve

25 dkg margarin

5 evőkanál porcukor

A tejből és a lisztből sűrű pépet főzök, belekeverem a a citrusok levét és folpack fóliát nyomkodok a tetejére, így nem kell kevergetni, miközben hűl és nem bőrösödik meg a teteje (ezt is Denitől tanultam!). A margarint habosra keverem a porcukorral, végül a kihűlt főzött krémet apránként belekeverem. Az elkészült krémet éjszakára hidegre teszem.

Hozzávalók a díszítéshez:

2 dl cukrászhab

1 citromos joghurt

1 zöldcitrom leve

1 citrom 

1 csomag tortazselé

Összeállítás: a kihűlt tortalapot 3 részre vágom és két részletben rákenem a krémet. A cukrászhabot tálba öntöm és gépi habverővel habbá verem, óvatosan belekeverem a joghurtot és a citrom levét, majd egyenletesen rágyógyítom a torta külsejére. Bevallom, azért játszottam vele kicsit, de nem volt vészes.. Habzsák segítségével tettem fel a cukrászhabot a tetejére, amire kifejezetten büszke vagyok, mert ekkor már kezdett elfogyni a türelmem. Citromszeletekkel díszítettem, végül erre kanalaztam rá óvatosan a tortazselét.

Az esti karácsonyi buliban annyi kaja volt, hogy maradt a tortámból, ezért ma lehetőségem lesz kisbarátnőmmel lemeóztatni az alkotást. Nemsokára ugyanis találkozunk. Remélem meg lesz elégedve velem, én minden esetre büszke vagyok rá, hogy az útmutatásai alapján sikerült elkészíteni ezt a tortát. Köszönöm a receptet! :)

BLOGKÓSTOLÓ 12. - Lazacos quiche

A blogkóstoló következő fordulójában Lujza blogját kaptam, ahol kedvemre válogathattam az édes és sós finomságok közül. Már elsőre megakadt a szemem ezen a lepényen, többször is visszatértem, mert nem tudtam eldönteni mennyire bonyolult elkészíteni, aztán úgy döntöttem, hogy az első megérzés általában beválik és maradtam ennél a klasszikus francia lepénynél, amit ugyan "kis"-nek kellene ejteni, de nekem valahogy csak "kicsi" maradt.. az tetszik benne a legjobban, hogy szinte bármilyen hozzávalóból el lehet készíteni, határ a csillagos ég. Lujzánál is kétféle verzió található, nekem még eszembe jutott többek között a soksajtos-zöldséges változat is, amit még biztosan ki fogok próbálni.  

Hozzávalók a tésztához:

20 dkg finomliszt

10 dkg vaj

csipet só

2-3 evőkanál hideg víz

Hozzávalók a töltelékhez:

2 evőkanál olívaolaj

kis darab póréhagyma (5 dkg)

1 paprika

1 kisebb cukkini

só, bors
10 dkg füstölt lazac

180 ml főzőtejszín

2 tojás

1 csomag mini mozzarella

A tészta hozzávalóit pár perc alatt gyors mozdulatokkal összegyúrtam, majd a hűtőbe tettem fél órára (izé.. egy napra, mert hirtelen felindulásból vendégségbe mentünk). Nekem sajnos nincs lepénysütő formám, ezt még pótolnom kell, ezért egy teflon fémserpenyőbe nyújtottam bele a tésztát, kicsit megszurkáltam egy villával és 175°C-os sütőben 15 perc alatt elősütöttem. Közben az olajon megpároltam a vékonyra szeletelt zöldségeket, nem puhára, csak éppen hogy, sóval és frissen őrölt borssal ízesítettem és szétterítettem a tésztán. Erre jöttek a lazacszeletek, majd a tejszínnel összekevert felvert tojások, végül az apró mozzarella golyók. Visszatettem a sütőbe és addig sütöttem, amíg a teteje enyhén megbarnult. 

Igazán ízletes lett az elkészült lepényem, köszönöm a receptet!

Krumpli fűszernövényekkel

Ennyit sikerült megörökítenem a nagy családi szülinapi kajálásból.. Amit nem sikerült és a legjobban sajnálok az életem első sült süllője..  DE ami megnyugtató, hogy van még egy a mélyhűtőben.. ÉS nemsokára sorra kerül..

Ezt a köretet Janika barátomtól tanultam egy vendégség alkalmával, amikor is bacon szalonnába göngyölt szűzérmével ettük.. még mindig itt van az íze a számban. A titok a fehérbor belecsempészésében rejlik. egyrészt.. szerintem..

Hozzávalók:

krumpli

só, bors

olívaolaj

friss fűszernövények

(most: oregánó, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, petrezselyem)

fehérbor

Kivételesen nem írok mennyiségeket, mert ízlés dolga. Én adtam neki mindenből rendesen! :)
A krumplit meghámoztam és nagyobb kockákra vágtam. Frissen őrölt sóval és borssal szórtam meg, meglocsoltam olívaolajjal, beledobáltam a fűszernövényeket és kézzel összeforgattam. Fehérbort öntöttem alá, letakartam alufóliával, majd 200 °C-on kb 45 percig sütöttem. Ekkor levettem a tepsiről a fóliát, kicsit feljebb tekertem a hőfokot és kissé (nagyon - ahogy tetszik) megpirítottam a tetejét. Ekkora a fehérbor már elpárolgott alóla, de kellemes, fűszeres aromáját hátrahagyta. Mivel mostanában csípősbecsípődésem van, legközelebb biztosan kap még egy kis chillipaprikát is.. :)

Rostos szilvalé

Anyunak sikerült megmentenie a nagypapám szilvapálinkájának való szilvából egy kisebb mennyiséget, amiből rostos szilvalevet készítettem. 2/3 rész vízzel kell még így is hígítani, úgyhogy szörpnek is mondhatnám. Ez az a kerek, pirosbélű szilva, amiből nagyon finom fahéjas szilvalekvár készült tavaly, de abból még mindig van, így most ez jutott eszembe. Nagyon finom lett, tartósítószer mentes, jót tesz az emésztésnek és képtelenség lefotózni..

Hozzávalók:

3,4 kg szilva

1 kg cukor

2,5 l tisztított víz

2 ek citromsav

A szilvákat kisebb adagonként forrásban lévő vízbe dobom és gumikesztyűben lehéjazom, a magját kiszedem. Ennek a szilvának elég vastag a héja, ezért ezt én a lekvárnál is leszedtem. Ezután a többi hozzávalóval együtt addig főzöm, amíg a kívánt sűrűséget eléri. Nekem ebből a mennyiségből 20 darab 2 dl-es kellemesen savanykás, erőteljesen szilva ízű rostos szilvalé/szörp lett.

Fügesajt

Elkészült életem első gyümölcssajtja. Kicsit bajban voltam, mert a füge alapból is nagyon édes, így a kilónként 80 dkg cukrot, amit a különböző recepteknél olvastam soknak találtam. Feltettem a kérdést az egyik FB csoportban is, de nem nagyon kaptam választ, így maradt a megérzés. Reménykedtem, hogy az alap cukormennyiség nem azért kell a sajtba, hogy attól keményedjen meg..
Fügesajtot egyszer ettem életemben, de annyira meghatározó ízvilága volt, hogy azóta bennem, volt, hogy el készítem. A lekvárok kevésbé fogynak nálunk és mivel idén is igazi déli fügét sikerült szereznem, itt volt az alkalom a fügesajt megalkotására és a recept dokumentálására.

Hozzávalók:

2 kg füge

1 kg cukor

(6 db sajthoz 20 dkg mandula)

A fügét először magában, majd a botmixerrel való pürésítés után a cukorral megfőztem. Ebből a mennyiségből 4 db 7 dl-es üveg lett, amiből hármat dunsztoltam későbbi próbálkozásra, mert nem tudtam mi fog történni. Semmiképpen sem akartam, hogy odaégjen a cukor miatt, ezért kicsit csaltam.. nem kevergetve sűrítettem be, hanem a kenyérsütő lekvárfőző fokozatán legalább 4x egymás után újraindítottam a programot. Az utolsó fél órában hozzáöntöttem a héjas, durvára vágott mandulát, végül vízzel kiöblített felfújtas tálkákba öntöttem és vártam, hogy megszilárduljon. Amikor a teteje már keménynek tűnt (1 hét) kiborítottam, kicsit formáztam rajta, mert a tálban lévő fele még nem volt kemény majd megint vártam (még 1 hét). Ekkor meguntam a várakozást és rásegítettem a száradásra az aszalógéppel.. minden "főkóstolónak" (plusz mégegynek, aki nem volt betervezve) ízlett, szóval jöhet a következő adag.. :)

BLOGKÓSTOLÓ 11. - "Intelligens" krémes :)

A soron következő blogkóstoló háziasszonya Dina elsőnek húzott ki a kalapból, közvetlenül azután pedig Linyah blogját sorsolta ki nekem kóstolásra.. én meg egyből láttam itt nincs mese, süteményt kell készítenem, hiszen megint egy sütis blogot kaptam, ez persze nem panasz. Régóta néztem már ezt a receptet több blogon is, de olyan nehéz volt elhinni, hogy tényleg.. de tényleg!! :) pedig a margarint vajra cseréltem és cukor mennyiségét kicsit csökkentettem..

Hozzávalók:

8 tojás

15 dkg cukor

5 evőkanál házi vaníliás cukor

13,5 dkg liszt

15 dkg vaj

1 liter tej

A tojásokat szétválasztottam, a sárgákat először a cukrokkal kevertem habosra, majd csomómentesre kevertem a többi hozzávalóval. Ezután óvatosan beleforgattam a habbá felvert tojásfehérjét. Nem lett teljesen egynemű, a hab vékony réteget képzett a tetején, ebből már sejtettem, hogy lesz szépen megsült teteje a sütimnek, de azt máig sem értem, hogy a legalsó és a középső réteg hogyan és mitől válik láthatóan és érezhetően ketté. Na mindegy. Tesztelés alatt van az új kerámia bevonatú sütőtepsim, így nem vajaztam ki, csak beleöntöttem a masszát és hideg (!) sütőbe tettem. Nem variáltam a hőfokkal, az arany középutat választva 150 °C-ra tettem és 1 óra 10 percig sütöttem, 1 óra után még túl remegősnek találtam, hát kapott még 10 percet.

Tényleg nagyon egyszerű süti, finom lett, köszönöm a receptet!

Második anyukámnak mesélve pénteken elvileg megkapom a "lusta asszony süti" receptet, ami állítólag szintén csak beöntögetve a tepsibe kerek egésszé áll össze.. na, ezek után azt is simán bevállalom! :)

Gyógyfüves tábor - utolsó nap - címkézés.. és a ráadás :)

Sokat gondolkodtam, mi legyen a boszorkánytábor beszámoló vége, aztán úgy döntöttem, hogy a képek mellé egy jópofa történettel zárok.. lehetne az alcím akár az is, hogy "gyerekszáj"..

Szóval.. barátnőm kislánya 8 éves.. anyukája kifejezetten ügyel otthon az egészségre.. igyekszik gyógyszermentesen, vegyszermentesen, tényleg nagyon egészségesen etetni, itatni, "vitaminozni" a családot.. az utolsó közös reggeli megbeszélésen, amikor összefoglaltuk a héten tanultakat, a táborvezető kérdésére, hogy mit is csinálunk ha köhögünk és fáj a torkunk simán rávágta, hogy "beveszünk egy aszpirint"! :) hát ennyire egyszerű! :)

Azt gondolom - és remélem nem vagyok ezzel egyedül -, hogy túl sok a gyógyszer reklám a tévében.. konkrétan minden második.. ugye nem csak engem zavar?

Jöjjenek az utolsó nap képei..

..a telepakolt kosár..

készülnek az egyedi címkék:

profi munka a végtelenül türelmes és maximalista Kisbarátnőmtől:

(mostantól csak vele címkéztetek.. :)

És végül jöjjenek a "ráadás" képei, ami nem volt más, mint a házi készítésű, parázson sült erdélyi kürtöskalács, aminek elkészítésében természetesen megint ki-ki vállalta a saját részét..

..az összekeverésben..

..a dagasztásban..

..a megformázásban..

..és a sütésben..

Nagyon szeretem a kürtöskalácsot, és megmondom őszintén és minden elfogultság nélkül, ez volt életem legfinomabbja!

Ezúton és mégegyszer is köszönöm a táborvezetőnek Ágotának az Áspis Kerekes Manufaktúrából és Emesének aki a tetthelyet (ellátást és ami hiányzik a felsorolásból) biztosította a Tulipánház kertjében. Jövőre ugyanitt! Esetleg egy felnőtt boszorkánytáborban - amiről beszéltünk -, ha lesz rá kapacitás.. mindenképpen jelentek!

Gyógyfüves tábor - negyedik nap - testápolás

Nnna, összeszedem magam és végre befejezem a boszorkánytábor dokumentációt.. szerencsére még élénken él bennem az az egy hét.. és persze a fényképek is segítenek..

A testápolós nap az egyik kedvencem volt, ha választani kellett volna, nehezen ugyan, de ezt a napot jelöltem volna a legjobbnak.. azt is megmondom miért: mert méhviasszal még sosem volt dolgom, mert estére giga-puha lett a papírtól állandóan kiszáradt kezem.. mert a körömvirágnak gyönyörű narancsszíne van.. a tisztított shea vaj pedig nagyonhófehér.. és mert ekkor jöttem rá igazából, hogy van élet a bolti (vegy)szereken túl..

Ezen a napon készítettünk:

• körömvirágkrémet, ami mindenféle gyulladást, sebet gyógyít (pl ezzel fogom kenegetni a következő "rajzomat")
• testvajat, vagyis testápolót ami viszont nem folyékony állagú, hanem megfogható mint egy szappan 
• dezodort, amiben nincs semmilyen alumínium származék, vagyis nem okoz viszketést és nem lesz sárga tőle a ruha a hónalj részeken
• levendulás gyertyát, amit ha majd a sötét hideg télen meggyújtok eszembe fog jutni a meleg nyár, a napsütés és a dinnyeszezon..

És akkor jöjjön a nap képekben is, hogy lássátok is miről beszéltem :)

Készül a testvaj a méhviaszból, shea vajból.. 

ami bármilyen szilikonformába kiönthető..

ez nem szilikonforma, hanem egy jó játék is :)

A körömvirágkrém is hasonlóképpen készül..

amibe az első nap beáztatott körömvirágokat is felhasználtuk..

Az elkészült testvajak csomagolás a előtt:

Kisbarátnőm és Ágota (a táborvezető) a két körömvirágkrémcsomagoló :)

Az elkészült dezodorok:

Én meg türelmesen várom, hogy az első réteg gyertyaviasz megkössön..

Uzsonna.. a dinnye héját természetesen befőztük :)

Póréhagyma csíra

Én biztos elfogult vagyok, mert én nevelgettem, de annyira nagyon tetszik a fekete magokból kizöldellő csíra.. ez a legjobb színösszeállítás az eddigi csírák között.. úgy tűnik ez a hagymafélék jellemzője..

A póréhagyma csíra jótékony hatásai (egyenesen a zacskóról): természetes antibiotikum. Tisztítja a véráramot, májat. Egyesíti a hagyma és a fokhagyma élettani hatásait. Emésztőszervekre jótékony hatású. Gyulladáscsökkentő, immunerősítő, antioxidáns és fiatalító hatású. Természetes vitamin-, ásványi anyag-, fehérje- és enzimforrás. Friss, vegyszermentes táplálék, ami salaktalanítja a szervezetet. Azonnali energiaforrás. Kalóriaszegény, nem hizlal.

Hozzávalók:

1 csomag csíráztatni való mag

tisztított víz

10 nap

A csíráztatni való magokat 12 órára tisztított vízbe áztattam, majd szépen elegyengettem a csíráztató edényben. Napi 2-3 alkalommal (ahogy sikerült, vagy ahogy itthon voltam) tisztított vízzel átöblítettem.. holnap reggel pedig belakmározunk belőle az irodában a hugival, aztán jöhetnek az ügyfelek.. :)

"Élő" aszalt paradicsom

Idén olaj nélkül, keményre aszalva készítettem a paradicsomot, hogy majd kenyérbe, sós süteményekbe lehessen belesütni. Az aszalógépet 42°C-ra állítottam, ezen a hőfokon (vagyis 43°C alatt) nem pusztulnak el a benne lévő enzimek, így az étel "élő" marad.. tudományos magyarázatot keressetek a neten, olvasmányaim és a saját értelmezésem alapján az a lényeg, hogy az élelmiszerekben alapvetően benne vannak azok az enzimek, amelyek azok lebontásában segítenek. Ezenkívül a táplálékenzimek szerepet játszanak a sejtek megújításában, illetve a betegségek legyőzésében is. A hőkezelés, tartósítás során amennyiben 43°C fölé melegíted az alapanyagot/ételt, akkor ezek a hasznos táplálékenzimek elpusztulnak, így pontosan a jótékony hatásukat nem fogják kifejteni. Nyilván ezt elég nehéz betartani, de sokan vannak, akik minden ételt így készítenek, ez a nyers táplálkozás.

Ha már aszalok és érintőlegesen olvastam a nyers táplálkozás jótékony hatásairól, és legfőképpen mert véletlenül olyan aszalógépet sikerült vennem, aminél szabályozható a hőfok, hát úgy gondoltam abból baj nem lehet, ha a betartom a hőfokot és így is teszek az egészségünkért.

Recept: a barátnőm apukájától kapott (szeretve nevelgetett) házi paradicsomot szeletekre vágtam, kevés sóval beszórtam és 42°C-on kb 30 órát aszaltam az aszalógépben! :)

Kukorica relish

Nagymamám nekem adta az ősrégi kanadai szakácskönyvét (ők 1950-ben jöttek haza és akkor ő már javában használta, vagyis alsó hangon is 60 év fölötti könyvről beszélünk, az értéke - legalábbis számomra - felbecsülhetetlen). Először nagyon megörültem.. aztán rájöttem, hogy nem tudok elég jól angolul.. főleg nem a mértékegységeket, amihez egyébként egy külön kis szótárat is kaptam tőle az átváltások és arányok miatt. Mennyivel egyszerűbb volt, amikor lefordítva, magyarosítva kis papíron megkaptam a receptet és nem kellett azon gondolkoznom, hogy vajon biztosan jók-e a felírt arányok. Legközelebb, amikor találkozom a mamával tuti megkérdezem tőle, hogy amikor 1 liter ecethez 2 csésze barnacukrot írnak, az biztosan rendben van-e, illetve milyen ecetet használnak a tengeren túl, aminek literjéhez elég 2 csésze cukor..
Így történt, hogy kóstolgatnom kellett (általában önszántamból kóstolgatok és csak finomítom az ízeket ha úgy érzem.. most erősen kellett koncentrálnom..) na meg persze találgatni az arányokat, hogy mennyi is lehet, amikor azt írta a recept, hogy "1 kis káposzta". A barnacukor miatt lett ilyen "szép" barna színe, viszont az íze így teljesen más, mint sima kristálycukorral.. döntenem kellett, az íz a fontosabb, vagy a kinézet.. most az íz győzött.. Grammra és csészére pontosan is dokumentálom az arányokat, ha már ennyit küzdöttem, hát lehessen reprodukálni az újabb relish különlegességet.

Hozzávalók:

7 cső kukorica (980 g - 6,5 csésze)

2 db vöröshagyma (180 g - 1 csésze)

1 piros paprika (115 g - 3/4 csésze)

1 zöld paprika (115 g - 3/4 csésze)

1/2 kisebb káposzta (315 g - 3 csésze)

1/2 zeller (130 g - 1 csésze)

0,5 liter 10%-os ecet

0,5 liter víz

2 csésze barnacukor

1 csésze kristálycukor

2 evőkanál só

3 evőkanál mustár

A kukoricát főzés nélkül leszemeztem. Ez nem volt egy egyszerű mutatvány, először megpróbáltam késsel körbevágni a csöveket, de nem volt az igazi. Végül levágtam (mármint Té, mert én gyenge vagyok) a cső két végét és soronként "lefejtettem" a csőről a kukoricaszemeket. A végeredmény szép, sérülésmentes szemek és egy szép nagy vízhólyag a mutatóujjam hajlatában.. a legjobb helyen.. de mindent a relish-ért! :) Ezután szép sorban a többi zöldséget is apróra vágtam és összekevertem.
Nagy fazékban összeforraltam az ecetet, vizet és a fűszereket, beleöntöttem a zöldségeket és 30 percig főztem, amíg a kukorica már nem volt kemény, de még roppanós maradt.  Még forrón csírátlanított üvegekbe töltöttem, száraz dunsztban kihűtöttem. A lé kicsit több lett a kelleténél, mert nem teljesen az eredeti recept szerint készült, valószínűleg elég lett volna a fele is.. az első próbálkozásnál mindig tanul az ember.

Uborka relish

Ezt az uborka relish receptet már azóta nézegetem, mióta az első relisheimet elkészítettem. Akkor még annyira zöldfülű voltam, hogy azt sem tudtam honnan szerezzek zellermagot. Közben rájöttem, hogy az elérhetetlennek tűnő alapanyagok sokszor nem is annyira elérhetetlenek, és hogy a mustármag nemcsak baromi jól mutat a savanyúságos üvegben, hanem nagyon finom is..

A receptet nem írom le újra, csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy amikor megkóstoltam a levet, én még kicsit savanyúnak éreztem és egy fél bögre cukrot tettem még hozzá. Sajnálom, hogy az eredeti receptnél nincs fénykép a végeredményről, így csak remélni tudom, hogy a kinézete is olyan szép, mint amilyen finom az íze.. :)

Hurrá nyaralunk - avagy a helyi és az otthoni ízek egy tányéron..

Vagy mondhatnám úgy is, hogy a hazai sült oldalas esete a helyi marináddal.. mindegy.. a végeredmény ugyanaz.. mindenhol egyfolytában eszünk. Amikor 3 csajszi elmegy 800 km-re nyaralni, vajon hova vezet az első útja? Nem, nem az autószerelőhöz (oda a második útja vezet..), hanem természetesen a helyi piacra.. ahol a napi fügeadag mellett friss zöldségeket szereztünk be, fűszereztük ahogy itt szokták, és az apartmanban fellelhető összes felszerelést felhasználva, az otthonról hozott sült oldalassal tálalva jóízűen elfogyasztottuk.

Tavaly, amikor itt jártam, hazaérve már próbálkoztam az itteni marinádot reprodukálni, finom volt, de nem volt ugyanolyan, mint itt, ezért most biztosra mentem és elmondattam a receptet, sőt.. 4 napja minden nap mindenre ezt tesszük, vigyázat, függőséget okoz..

Fokhagymás marinád hozzávalók:

olívaolaj

fokhagyma

petrezselyem

rozmaring

só, bors

citromlé

A fokhagymát késsel és nem a nyomóval apróra kockázzuk és ízlés szerint a többi hozzávalóval ízesítjük. Ahogy fogy folyamatosan "utántöltjük".. zsemlére, halas ételekhez, párolt zöldségekre, nyers zöldségekre, sajt mellé, és ahogy már mondtam sült oldalasra bárhol, bármikor.. a petrezselyem amúgy egész jól elveszi a fokhagyma erejét, ízét, de engem az sem zavar túlságosan.. :)