2013. december 15.

BLOGKÓSTOLÓ 13. - Citromtorta :)


A 13. blogkóstoló sorsolásán Janka kedvenc kisbarátnőmet Denit, vagyis az ügyes-kezek blogot sorsolta nekem. Először jót nevettem, aztán mint minden blogkóstolón, most is végignéztem egyesével a recepteket és rájöttem, hogy maximalista kisbarátnőmmel abszolút egyezik az ízvilágunk, de ő receptválogatáskor sokkal-sokkal hamarabb nekiáll egy-egy bonyolultabbnak tűnő receptnek, mint én, szóval nem lesz könnyű dolgom választani tőle receptet.
Nem sűrűn jut eszembe tortát sütni, de a kiválasztott receptnek előzménye van, ugyanis amikor anno megláttam ezt a receptet Deni blogján egyből megtetszett, de persze nem gondoltam volna, hogy valaha is elkészítem. Aztán tavaly a szülinapomra megsütötte nekem ajándékba és isteni finom volt, pedig nem vagyok egy nagy tortaevő. Ahogy nézegettem a blogot, mindig ide jutottam vissza, így hát gondoltam nincs más hátra, mint előre, citromtortát fogok sütni Deni módra! :)

Hozzávalók a tésztához:
3 tojás
8 evőkanál langyos víz
22 dkg nyírfacukor
3/4 csomag sütőpor
18 dkg liszt 
1 citrom héja
1 narancs héja

A tojásokat szétválasztom, a sárgákat a vízzel és a cukorral habosra keverem, belekeverem a többi hozzávalót, a legvégén pedig a habbá vert tojásfehérjét. Kivajazott-kilisztezett formába öntöm és 180 °C-os sütőben tűpróbáig sütöm.

Hozzávalók a krémhez:
2,25 dl tej
4 evőkanál liszt
1 citrom leve
1 narancs leve
25 dkg margarin
5 evőkanál porcukor

A tejből és a lisztből sűrű pépet főzök, belekeverem a a citrusok levét és folpack fóliát nyomkodok a tetejére, így nem kell kevergetni, miközben hűl és nem bőrösödik meg a teteje (ezt is Denitől tanultam!). A margarint habosra keverem a porcukorral, végül a kihűlt főzött krémet apránként belekeverem. Az elkészült krémet éjszakára hidegre teszem.

Hozzávalók a díszítéshez:
2 dl cukrászhab
1 citromos joghurt
1 zöldcitrom leve
1 citrom 
1 csomag tortazselé

Összeállítás: a kihűlt tortalapot 3 részre vágom és két részletben rákenem a krémet. A cukrászhabot tálba öntöm és gépi habverővel habbá verem, óvatosan belekeverem a joghurtot és a citrom levét, majd egyenletesen rágyógyítom a torta külsejére. Bevallom, azért játszottam vele kicsit, de nem volt vészes.. Habzsák segítségével tettem fel a cukrászhabot a tetejére, amire kifejezetten büszke vagyok, mert ekkor már kezdett elfogyni a türelmem. Citromszeletekkel díszítettem, végül erre kanalaztam rá óvatosan a tortazselét.


Az esti karácsonyi buliban annyi kaja volt, hogy maradt a tortámból, ezért ma lehetőségem lesz kisbarátnőmmel lemeóztatni az alkotást. Nemsokára ugyanis találkozunk. Remélem meg lesz elégedve velem, én minden esetre büszke vagyok rá, hogy az útmutatásai alapján sikerült elkészíteni ezt a tortát. Köszönöm a receptet! :)


2013. november 3.

BLOGKÓSTOLÓ 12. - Lazacos quiche


A blogkóstoló következő fordulójában Lujza blogját kaptam, ahol kedvemre válogathattam az édes és sós finomságok közül. Már elsőre megakadt a szemem ezen a lepényen, többször is visszatértem, mert nem tudtam eldönteni mennyire bonyolult elkészíteni, aztán úgy döntöttem, hogy az első megérzés általában beválik és maradtam ennél a klasszikus francia lepénynél, amit ugyan "kis"-nek kellene ejteni, de nekem valahogy csak "kicsi" maradt.. az tetszik benne a legjobban, hogy szinte bármilyen hozzávalóból el lehet készíteni, határ a csillagos ég. Lujzánál is kétféle verzió található, nekem még eszembe jutott többek között a soksajtos-zöldséges változat is, amit még biztosan ki fogok próbálni.  

Hozzávalók a tésztához:
20 dkg finomliszt
10 dkg vaj
csipet só
2-3 evőkanál hideg víz

Hozzávalók a töltelékhez:
2 evőkanál olívaolaj
kis darab póréhagyma (5 dkg)
1 paprika
1 kisebb cukkini
só, bors
10 dkg füstölt lazac
180 ml főzőtejszín
2 tojás
1 csomag mini mozzarella

A tészta hozzávalóit pár perc alatt gyors mozdulatokkal összegyúrtam, majd a hűtőbe tettem fél órára (izé.. egy napra, mert hirtelen felindulásból vendégségbe mentünk). Nekem sajnos nincs lepénysütő formám, ezt még pótolnom kell, ezért egy teflon fémserpenyőbe nyújtottam bele a tésztát, kicsit megszurkáltam egy villával és 175°C-os sütőben 15 perc alatt elősütöttem. Közben az olajon megpároltam a vékonyra szeletelt zöldségeket, nem puhára, csak éppen hogy, sóval és frissen őrölt borssal ízesítettem és szétterítettem a tésztán. Erre jöttek a lazacszeletek, majd a tejszínnel összekevert felvert tojások, végül az apró mozzarella golyók. Visszatettem a sütőbe és addig sütöttem, amíg a teteje enyhén megbarnult. 

Igazán ízletes lett az elkészült lepényem, köszönöm a receptet!

2013. október 10.

Krumpli fűszernövényekkel


Ennyit sikerült megörökítenem a nagy családi szülinapi kajálásból.. Amit nem sikerült és a legjobban sajnálok az életem első sült süllője..  DE ami megnyugtató, hogy van még egy a mélyhűtőben.. ÉS nemsokára sorra kerül..

Ezt a köretet Janika barátomtól tanultam egy vendégség alkalmával, amikor is bacon szalonnába göngyölt szűzérmével ettük.. még mindig itt van az íze a számban. A titok a fehérbor belecsempészésében rejlik. egyrészt.. szerintem..

Hozzávalók:
krumpli
só, bors
olívaolaj
friss fűszernövények
(most: oregánó, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, petrezselyem)
fehérbor

Kivételesen nem írok mennyiségeket, mert ízlés dolga. Én adtam neki mindenből rendesen! :)
A krumplit meghámoztam és nagyobb kockákra vágtam. Frissen őrölt sóval és borssal szórtam meg, meglocsoltam olívaolajjal, beledobáltam a fűszernövényeket és kézzel összeforgattam. Fehérbort öntöttem alá, letakartam alufóliával, majd 200 °C-on kb 45 percig sütöttem. Ekkor levettem a tepsiről a fóliát, kicsit feljebb tekertem a hőfokot és kissé (nagyon - ahogy tetszik) megpirítottam a tetejét. Ekkora a fehérbor már elpárolgott alóla, de kellemes, fűszeres aromáját hátrahagyta. Mivel mostanában csípősbecsípődésem van, legközelebb biztosan kap még egy kis chillipaprikát is.. :)

2013. október 6.

Rostos szilvalé


Anyunak sikerült megmentenie a nagypapám szilvapálinkájának való szilvából egy kisebb mennyiséget, amiből rostos szilvalevet készítettem. 2/3 rész vízzel kell még így is hígítani, úgyhogy szörpnek is mondhatnám. Ez az a kerek, pirosbélű szilva, amiből nagyon finom fahéjas szilvalekvár készült tavaly, de abból még mindig van, így most ez jutott eszembe. Nagyon finom lett, tartósítószer mentes, jót tesz az emésztésnek és képtelenség lefotózni..

Hozzávalók:
3,4 kg szilva
1 kg cukor
2,5 l tisztított víz
2 ek citromsav

A szilvákat kisebb adagonként forrásban lévő vízbe dobom és gumikesztyűben lehéjazom, a magját kiszedem. Ennek a szilvának elég vastag a héja, ezért ezt én a lekvárnál is leszedtem. Ezután a többi hozzávalóval együtt addig főzöm, amíg a kívánt sűrűséget eléri. Nekem ebből a mennyiségből 20 darab 2 dl-es kellemesen savanykás, erőteljesen szilva ízű rostos szilvalé/szörp lett.


2013. október 5.

Fügesajt


Elkészült életem első gyümölcssajtja. Kicsit bajban voltam, mert a füge alapból is nagyon édes, így a kilónként 80 dkg cukrot, amit a különböző recepteknél olvastam soknak találtam. Feltettem a kérdést az egyik FB csoportban is, de nem nagyon kaptam választ, így maradt a megérzés. Reménykedtem, hogy az alap cukormennyiség nem azért kell a sajtba, hogy attól keményedjen meg..
Fügesajtot egyszer ettem életemben, de annyira meghatározó ízvilága volt, hogy azóta bennem, volt, hogy el készítem. A lekvárok kevésbé fogynak nálunk és mivel idén is igazi déli fügét sikerült szereznem, itt volt az alkalom a fügesajt megalkotására és a recept dokumentálására.

Hozzávalók:
2 kg füge
1 kg cukor
(6 db sajthoz 20 dkg mandula)

A fügét először magában, majd a botmixerrel való pürésítés után a cukorral megfőztem. Ebből a mennyiségből 4 db 7 dl-es üveg lett, amiből hármat dunsztoltam későbbi próbálkozásra, mert nem tudtam mi fog történni. Semmiképpen sem akartam, hogy odaégjen a cukor miatt, ezért kicsit csaltam.. nem kevergetve sűrítettem be, hanem a kenyérsütő lekvárfőző fokozatán legalább 4x egymás után újraindítottam a programot. Az utolsó fél órában hozzáöntöttem a héjas, durvára vágott mandulát, végül vízzel kiöblített felfújtas tálkákba öntöttem és vártam, hogy megszilárduljon. Amikor a teteje már keménynek tűnt (1 hét) kiborítottam, kicsit formáztam rajta, mert a tálban lévő fele még nem volt kemény majd megint vártam (még 1 hét). Ekkor meguntam a várakozást és rásegítettem a száradásra az aszalógéppel.. minden "főkóstolónak" (plusz mégegynek, aki nem volt betervezve) ízlett, szóval jöhet a következő adag.. :)

2013. szeptember 25.

BLOGKÓSTOLÓ 11. - "Intelligens" krémes :)



A soron következő blogkóstoló háziasszonya Dina elsőnek húzott ki a kalapból, közvetlenül azután pedig Linyah blogját sorsolta ki nekem kóstolásra.. én meg egyből láttam itt nincs mese, süteményt kell készítenem, hiszen megint egy sütis blogot kaptam, ez persze nem panasz. Régóta néztem már ezt a receptet több blogon is, de olyan nehéz volt elhinni, hogy tényleg.. de tényleg!! :) pedig a margarint vajra cseréltem és cukor mennyiségét kicsit csökkentettem..

Hozzávalók:
8 tojás
15 dkg cukor
5 evőkanál házi vaníliás cukor
13,5 dkg liszt
15 dkg vaj
1 liter tej

A tojásokat szétválasztottam, a sárgákat először a cukrokkal kevertem habosra, majd csomómentesre kevertem a többi hozzávalóval. Ezután óvatosan beleforgattam a habbá felvert tojásfehérjét. Nem lett teljesen egynemű, a hab vékony réteget képzett a tetején, ebből már sejtettem, hogy lesz szépen megsült teteje a sütimnek, de azt máig sem értem, hogy a legalsó és a középső réteg hogyan és mitől válik láthatóan és érezhetően ketté. Na mindegy. Tesztelés alatt van az új kerámia bevonatú sütőtepsim, így nem vajaztam ki, csak beleöntöttem a masszát és hideg (!) sütőbe tettem. Nem variáltam a hőfokkal, az arany középutat választva 150 °C-ra tettem és 1 óra 10 percig sütöttem, 1 óra után még túl remegősnek találtam, hát kapott még 10 percet.

Tényleg nagyon egyszerű süti, finom lett, köszönöm a receptet!

Második anyukámnak mesélve pénteken elvileg megkapom a "lusta asszony süti" receptet, ami állítólag szintén csak beöntögetve a tepsibe kerek egésszé áll össze.. na, ezek után azt is simán bevállalom! :)


2013. szeptember 24.

Gyógyfüves tábor - utolsó nap - címkézés.. és a ráadás :)

Sokat gondolkodtam, mi legyen a boszorkánytábor beszámoló vége, aztán úgy döntöttem, hogy a képek mellé egy jópofa történettel zárok.. lehetne az alcím akár az is, hogy "gyerekszáj"..

Szóval.. barátnőm kislánya 8 éves.. anyukája kifejezetten ügyel otthon az egészségre.. igyekszik gyógyszermentesen, vegyszermentesen, tényleg nagyon egészségesen etetni, itatni, "vitaminozni" a családot.. az utolsó közös reggeli megbeszélésen, amikor összefoglaltuk a héten tanultakat, a táborvezető kérdésére, hogy mit is csinálunk ha köhögünk és fáj a torkunk simán rávágta, hogy "beveszünk egy aszpirint"! :) hát ennyire egyszerű! :)

Azt gondolom - és remélem nem vagyok ezzel egyedül -, hogy túl sok a gyógyszer reklám a tévében.. konkrétan minden második.. ugye nem csak engem zavar?

Jöjjenek az utolsó nap képei..

..a telepakolt kosár..
készülnek az egyedi címkék:
profi munka a végtelenül türelmes és maximalista Kisbarátnőmtől:
(mostantól csak vele címkéztetek.. :)

És végül jöjjenek a "ráadás" képei, ami nem volt más, mint a házi készítésű, parázson sült erdélyi kürtöskalács, aminek elkészítésében természetesen megint ki-ki vállalta a saját részét..

..az összekeverésben..
..a dagasztásban..
..a megformázásban..
..és a sütésben..

Nagyon szeretem a kürtöskalácsot, és megmondom őszintén és minden elfogultság nélkül, ez volt életem legfinomabbja!

Ezúton és mégegyszer is köszönöm a táborvezetőnek Ágotának az Áspis Kerekes Manufaktúrából és Emesének aki a tetthelyet (ellátást és ami hiányzik a felsorolásból) biztosította a Tulipánház kertjében. Jövőre ugyanitt! Esetleg egy felnőtt boszorkánytáborban - amiről beszéltünk -, ha lesz rá kapacitás.. mindenképpen jelentek!

2013. szeptember 10.

Gyógyfüves tábor - negyedik nap - testápolás

Nnna, összeszedem magam és végre befejezem a boszorkánytábor dokumentációt.. szerencsére még élénken él bennem az az egy hét.. és persze a fényképek is segítenek..

A testápolós nap az egyik kedvencem volt, ha választani kellett volna, nehezen ugyan, de ezt a napot jelöltem volna a legjobbnak.. azt is megmondom miért: mert méhviasszal még sosem volt dolgom, mert estére giga-puha lett a papírtól állandóan kiszáradt kezem.. mert a körömvirágnak gyönyörű narancsszíne van.. a tisztított shea vaj pedig nagyonhófehér.. és mert ekkor jöttem rá igazából, hogy van élet a bolti (vegy)szereken túl..

Ezen a napon készítettünk:
  • körömvirágkrémet, ami mindenféle gyulladást, sebet gyógyít (pl ezzel fogom kenegetni a következő "rajzomat")
  • testvajat, vagyis testápolót ami viszont nem folyékony állagú, hanem megfogható mint egy szappan 
  • dezodort, amiben nincs semmilyen alumínium származék, vagyis nem okoz viszketést és nem lesz sárga tőle a ruha a hónalj részeken
  • levendulás gyertyát, amit ha majd a sötét hideg télen meggyújtok eszembe fog jutni a meleg nyár, a napsütés és a dinnyeszezon..

És akkor jöjjön a nap képekben is, hogy lássátok is miről beszéltem :)

Készül a testvaj a méhviaszból, shea vajból.. 

ami bármilyen szilikonformába kiönthető..

ez nem szilikonforma, hanem egy jó játék is :)

A körömvirágkrém is hasonlóképpen készül..

amibe az első nap beáztatott körömvirágokat is felhasználtuk..

Az elkészült testvajak csomagolás a előtt:

Kisbarátnőm és Ágota (a táborvezető) a két körömvirágkrémcsomagoló :)

Az elkészült dezodorok:

Én meg türelmesen várom, hogy az első réteg gyertyaviasz megkössön..

Uzsonna.. a dinnye héját természetesen befőztük :)


2013. szeptember 9.

Póréhagyma csíra

Én biztos elfogult vagyok, mert én nevelgettem, de annyira nagyon tetszik a fekete magokból kizöldellő csíra.. ez a legjobb színösszeállítás az eddigi csírák között.. úgy tűnik ez a hagymafélék jellemzője..

A póréhagyma csíra jótékony hatásai (egyenesen a zacskóról): természetes antibiotikum. Tisztítja a véráramot, májat. Egyesíti a hagyma és a fokhagyma élettani hatásait. Emésztőszervekre jótékony hatású. Gyulladáscsökkentő, immunerősítő, antioxidáns és fiatalító hatású. Természetes vitamin-, ásványi anyag-, fehérje- és enzimforrás. Friss, vegyszermentes táplálék, ami salaktalanítja a szervezetet. Azonnali energiaforrás. Kalóriaszegény, nem hizlal.


Hozzávalók:
1 csomag csíráztatni való mag
tisztított víz
10 nap

A csíráztatni való magokat 12 órára tisztított vízbe áztattam, majd szépen elegyengettem a csíráztató edényben. Napi 2-3 alkalommal (ahogy sikerült, vagy ahogy itthon voltam) tisztított vízzel átöblítettem.. holnap reggel pedig belakmározunk belőle az irodában a hugival, aztán jöhetnek az ügyfelek.. :)

2013. szeptember 3.

"Élő" aszalt paradicsom



Idén olaj nélkül, keményre aszalva készítettem a paradicsomot, hogy majd kenyérbe, sós süteményekbe lehessen belesütni. Az aszalógépet 42°C-ra állítottam, ezen a hőfokon (vagyis 43°C alatt) nem pusztulnak el a benne lévő enzimek, így az étel "élő" marad.. tudományos magyarázatot keressetek a neten, olvasmányaim és a saját értelmezésem alapján az a lényeg, hogy az élelmiszerekben alapvetően benne vannak azok az enzimek, amelyek azok lebontásában segítenek. Ezenkívül a táplálékenzimek szerepet játszanak a sejtek megújításában, illetve a betegségek legyőzésében is. A hőkezelés, tartósítás során amennyiben 43°C fölé melegíted az alapanyagot/ételt, akkor ezek a hasznos táplálékenzimek elpusztulnak, így pontosan a jótékony hatásukat nem fogják kifejteni. Nyilván ezt elég nehéz betartani, de sokan vannak, akik minden ételt így készítenek, ez a nyers táplálkozás.

Ha már aszalok és érintőlegesen olvastam a nyers táplálkozás jótékony hatásairól, és legfőképpen mert véletlenül olyan aszalógépet sikerült vennem, aminél szabályozható a hőfok, hát úgy gondoltam abból baj nem lehet, ha a betartom a hőfokot és így is teszek az egészségünkért.

Recept: a barátnőm apukájától kapott (szeretve nevelgetett) házi paradicsomot szeletekre vágtam, kevés sóval beszórtam és 42°C-on kb 30 órát aszaltam az aszalógépben! :)

2013. szeptember 2.

Kukorica relish



Nagymamám nekem adta az ősrégi kanadai szakácskönyvét (ők 1950-ben jöttek haza és akkor ő már javában használta, vagyis alsó hangon is 60 év fölötti könyvről beszélünk, az értéke - legalábbis számomra - felbecsülhetetlen). Először nagyon megörültem.. aztán rájöttem, hogy nem tudok elég jól angolul.. főleg nem a mértékegységeket, amihez egyébként egy külön kis szótárat is kaptam tőle az átváltások és arányok miatt. Mennyivel egyszerűbb volt, amikor lefordítva, magyarosítva kis papíron megkaptam a receptet és nem kellett azon gondolkoznom, hogy vajon biztosan jók-e a felírt arányok. Legközelebb, amikor találkozom a mamával tuti megkérdezem tőle, hogy amikor 1 liter ecethez 2 csésze barnacukrot írnak, az biztosan rendben van-e, illetve milyen ecetet használnak a tengeren túl, aminek literjéhez elég 2 csésze cukor..
Így történt, hogy kóstolgatnom kellett (általában önszántamból kóstolgatok és csak finomítom az ízeket ha úgy érzem.. most erősen kellett koncentrálnom..) na meg persze találgatni az arányokat, hogy mennyi is lehet, amikor azt írta a recept, hogy "1 kis káposzta". A barnacukor miatt lett ilyen "szép" barna színe, viszont az íze így teljesen más, mint sima kristálycukorral.. döntenem kellett, az íz a fontosabb, vagy a kinézet.. most az íz győzött.. Grammra és csészére pontosan is dokumentálom az arányokat, ha már ennyit küzdöttem, hát lehessen reprodukálni az újabb relish különlegességet.

Hozzávalók:
7 cső kukorica (980 g - 6,5 csésze)
2 db vöröshagyma (180 g - 1 csésze)
1 piros paprika (115 g - 3/4 csésze)
1 zöld paprika (115 g - 3/4 csésze)
1/2 kisebb káposzta (315 g - 3 csésze)
1/2 zeller (130 g - 1 csésze)
0,5 liter 10%-os ecet
0,5 liter víz
2 csésze barnacukor
1 csésze kristálycukor
2 evőkanál só
3 evőkanál mustár

A kukoricát főzés nélkül leszemeztem. Ez nem volt egy egyszerű mutatvány, először megpróbáltam késsel körbevágni a csöveket, de nem volt az igazi. Végül levágtam (mármint Té, mert én gyenge vagyok) a cső két végét és soronként "lefejtettem" a csőről a kukoricaszemeket. A végeredmény szép, sérülésmentes szemek és egy szép nagy vízhólyag a mutatóujjam hajlatában.. a legjobb helyen.. de mindent a relish-ért! :) Ezután szép sorban a többi zöldséget is apróra vágtam és összekevertem.
Nagy fazékban összeforraltam az ecetet, vizet és a fűszereket, beleöntöttem a zöldségeket és 30 percig főztem, amíg a kukorica már nem volt kemény, de még roppanós maradt.  Még forrón csírátlanított üvegekbe töltöttem, száraz dunsztban kihűtöttem. A lé kicsit több lett a kelleténél, mert nem teljesen az eredeti recept szerint készült, valószínűleg elég lett volna a fele is.. az első próbálkozásnál mindig tanul az ember.

Uborka relish


Ezt az uborka relish receptet már azóta nézegetem, mióta az első relisheimet elkészítettem. Akkor még annyira zöldfülű voltam, hogy azt sem tudtam honnan szerezzek zellermagot. Közben rájöttem, hogy az elérhetetlennek tűnő alapanyagok sokszor nem is annyira elérhetetlenek, és hogy a mustármag nemcsak baromi jól mutat a savanyúságos üvegben, hanem nagyon finom is..

A receptet nem írom le újra, csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy amikor megkóstoltam a levet, én még kicsit savanyúnak éreztem és egy fél bögre cukrot tettem még hozzá. Sajnálom, hogy az eredeti receptnél nincs fénykép a végeredményről, így csak remélni tudom, hogy a kinézete is olyan szép, mint amilyen finom az íze.. :)

2013. augusztus 28.

Hurrá nyaralunk - avagy a helyi és az otthoni ízek egy tányéron..

Vagy mondhatnám úgy is, hogy a hazai sült oldalas esete a helyi marináddal.. mindegy.. a végeredmény ugyanaz.. mindenhol egyfolytában eszünk. Amikor 3 csajszi elmegy 800 km-re nyaralni, vajon hova vezet az első útja? Nem, nem az autószerelőhöz (oda a második útja vezet..), hanem természetesen a helyi piacra.. ahol a napi fügeadag mellett friss zöldségeket szereztünk be, fűszereztük ahogy itt szokták, és az apartmanban fellelhető összes felszerelést felhasználva, az otthonról hozott sült oldalassal tálalva jóízűen elfogyasztottuk.


Tavaly, amikor itt jártam, hazaérve már próbálkoztam az itteni marinádot reprodukálni, finom volt, de nem volt ugyanolyan, mint itt, ezért most biztosra mentem és elmondattam a receptet, sőt.. 4 napja minden nap mindenre ezt tesszük, vigyázat, függőséget okoz..

Fokhagymás marinád hozzávalók:
olívaolaj
fokhagyma
petrezselyem
rozmaring
só, bors
citromlé

A fokhagymát késsel és nem a nyomóval apróra kockázzuk és ízlés szerint a többi hozzávalóval ízesítjük. Ahogy fogy folyamatosan "utántöltjük".. zsemlére, halas ételekhez, párolt zöldségekre, nyers zöldségekre, sajt mellé, és ahogy már mondtam sült oldalasra bárhol, bármikor.. a petrezselyem amúgy egész jól elveszi a fokhagyma erejét, ízét, de engem az sem zavar túlságosan.. :)


2013. augusztus 20.

Gyógyfüves tábor - harmadik nap - gyógyszörp, lekvár.. és egy kis szeretet

Folytatom a boszorkánytábor beszámolót, mert még van három izgalmas nap képekkel, amit még nem dokumentáltam..
A harmadik nap ehető/iható finomságokat készítettünk: frissítő menta szörpöt, lándzsás utifű szirupot, kakukkfüves szörpöt, levendulás baracklekvárt.

Én például azt tudtam, hogy van borsmenta és fodormenta, sőt meg is tudom különböztetni őket.. azt viszont nem tudtam, hogy van narancsmenta is, melynek a levele az ismert menta illaton kívül frankón citrus, illetve narancs illatú.. a borsmentához hasonlóan kerek levelű, de sokkal világosabb a színe.

Narancsmenta és borsmenta

Lándzsás utifű áztatás

A szörp és szirup hidegvizes áztatással készültek, egy kis citrom segítségével, és később cukorral illetve mézzel édesítettük a leszűrt szörpöt.
A lándzsás utifű közismert köptető, talán kevesen tudják, hogy emellett számos gyógyhatása is van: gyulladás csökkentő, sebgyógyító, vérzéscsillapító (a friss horzsolást az összetört friss levél nedvével kell bekenni).
A menta hatásai: segíti az emésztést, baktériumölő hatású.
A kakukkfű is sok mindenre jó: köhögésre, torokfájásra, étvágytalanságra.

Sárgabarack még egészben

Sárgabarack lekvár 

És végül elárulom mi tetszett ezen a napon a legjobban.. a magozás után, amit a sok segítő kéz villámgyorsan elintézett, a lekvárkevergetés már nem annyira volt izgalmas, mindenki szétszéledt a kertben.. míg végül a táborvezető elővett egy marék illatos rózsaszirmot, amiből mindenki beledobott egyet a közös lekvárunkba! :) a rózsaszirom a lélek, a szeretet ősi magyar jelképe, amit mindenki, egyesével hozzáadott az alkotáshoz.. gondolhatjátok milyen finom lett! 

2013. augusztus 10.

BLOGKÓSTOLÓ 10. - Püspökkenyér :)



A blogkóstoló 10. fordulóján Dinka blogját sorsolta ki nekem a háziasszony, Kisildi. Dinka blogjában olyan egészséges ételek receptje szerepel, amelyek szénhidrát csökkentettek, valamint teljesen cukor mentesek. Abszolút tudok azonosulni ezzel, bár én egyenlőre inkább csak a cukrot cseréltem le a konyhában nyírfacukorra, a liszttel még nem igazán kísérleteztem. Ennek ellenére pont az tetszett meg ebben a receptben, hogy nem annyira sok liszt van benne. Amúgy rengeteg jó kis sült hús (kacsa), receptet is találtam a blogon, ezekre télen még biztosan visszatérek.

Hozzávalók:
20 dkg aszalt gyümölcs
(nálam: barack, áfonya, szilva)
1 nagy marék dió
rum
4 tojás
15 dkg nyírfacukor
1 citrom reszelt héja
1 narancs reszelt héja
1 evőkanál házi vanília kivonat
10 dkg vaj
15 dkg liszt
1 sütőpor
1,5 dl tej

 Az apróra vágott aszalt gyümölcsöket és diót beáztattam a rumba. Ezután a tojássárgákat fehéredésig kevertem a nyírfacukorral, belereszeltem a narancs és a citrom héját, a vanília kivonatot, majd a vajjal is összedolgoztam.
A lisztet leszitáltam és összekevertem a sütőporral és így kevertem hozzá a masszához annyi tejjel, hogy önthető masszát kapjak. Ezután a tojásfehérjéből felvert habot forgattam óvatosan bele, végül a lisztbe forgatott, lecsöpögtetett gyümölcsök is belekerültek, majd vajazott-lisztezett kuglófformába öntöttem és 175 C-os sütőben 50 percig sütöttem. Nagyon finom, könnyű tésztájú gyümölcskenyér lett, egyetlen szépséghibával: nem tudom mit rontottam el, de az aszalt gyümölcsök a lisztezés ellenére a tészta aljára süllyedtek.. köszönöm a receptet! :) 







2013. augusztus 1.

Gyógyfüves tábor - második nap - tisztítás, tisztálkodás

A tábor második napja a tisztítás-tisztálkodás jegyében telt. Készítettünk: folyékony mosószert, csalános sampont, levendulás tüsfürdőt, shea vajas fürdőgolyót, dezodort.
Meglepő módon, minden tisztító és tisztálkodó háziszer alapja a szappan. :) ezért reggeli után mindenki vadul reszelni kezdett. A nagyobbak egyedül, a kicsik egy kis segítséggel, míg végül az egész vödör szappanvéget és szappanmaradékot lereszeltük. A sampon csalános hatóanyagát a növény hidegvizes áztatásával értük el. Ugyanígy jártak a száruktól megfosztott levendulavirágok is.  

Áztatott csalán és a szappan reszelés előtt
Tisztított vízbe áztatott levendulavirágok

Ééééés azután:

Reszeltünk a földön
Reszeltünk az asztalnál
Reszeltünk a fűben

Mindenki, mindenféle reszelővel nagyon dolgozott. Aznap megtanultam (mert minden nap kell valamit tanulni és ha már itt tartunk, minden napra kell egy jócselekedet is), hogy ha házi mosószert készít az ember, nem kell a boltba menni mosószappanért, simán felhasználhatjuk a maradék, kicsi, ajándékba kapott, vagy a szappankészítés során keletkezett "hulladékot", szappanvégeket.

  

A lereszelt szappant meleg tisztított vízbe tettük és addig kevergettük, amíg fel nem olvadt, ez volt az "alaplé". Arra azért figyeltünk, hogy pl a glicerines szappanreszelék került a tusfürdőbe, mert azt vétek beletenni a mosószerbe! :)

Miközben kevergettünk, összedobtunk egy adag pezsgős fürdőgolyót, ez nem volt ugyan a tervben, de ezt is megtanulhattuk. Annyira egyszerű, én meg ezúton szeretnék mindenkit lelkesíteni, hát ideírom a receptet: 250 g szódabikarbóna, 125 g citromsav, 25 g zabpehelyliszt, 25 g parajdi só, 38 g kukoricakeményítő, 72 g shea vaj, 72 csepp illóolaj (megfázásra: 33 csepp kakukkfű, 33 csepp levendula, 6 csepp teafa), pici szappanreszelék. A porokat kimérjük, összekeverjük, majd a felolvasztott shea vajjal és az illóolaj cseppekkel gyorsan összedolgozzuk. Szilikon formába nyomkodjuk és mehet a mélyhűtőbe, 2-3 óra alatt tökéletesen megszilárdul. Celofánba csomagolva nehezebben illan el az illata. 

Olvasztott shea vaj és az illóolajok
Szilikonformába töltés (nyomkodás)

Második nap délután a napi készítményeket adagoltuk, csomagoltuk és elkezdtük megtölteni a kosarunkat (a végén megmutatom majd a teli kosarat). Ekkor határoztam el, hogy karácsonyra fürdőgolyót készítek a családnak..