2013. június 15.

Rebarbara szörp

Áprilisban befejeződött, majd májusban újraindult a befőzős kihívás. A tavalyi évben 2 hónap híján teljesítettem (vagyis ezek szerint mégsem) a feladatot: egy éven keresztül minden hónapban tartósítottam valamit, nyomon követtem a csoport társak sikereit, velük szomorkodtam, ha néha nem sikerült valami, és rengeteg dolgot tanultam a befőzésről, tartósításról. Igazán jó kis csapat tagja lehettem! :)

Az új "évadban" a feladat hasonló azzal, hogy minden hónapban lesz egy kiemelt gyümölcs-zöldség páros, amit a tartósítás során külön-külön vagy akár egyszerre is fel lehet használni. A május hónapban az eper és a rebarbara kapta a főszerepet. Sajnos a májusom szokás szerint a munkával telt, de mivel új szabályként lehet pótolni is, ezért június első hétvégéjén nekiálltam a rebarbara szörpnek. Tavaly készítettem rebarbara (és rengeteg más) lekvárt, idén a szörpök, savanyúságok és aszalványok lesznek a terveim szerint előtérben. Aztán majd alakul..



Hozzávalók:
1,2 kg tisztított rebarbara
0,5 kg barnacukor
0,5 kg cukor
2 citrom
2 dl víz

A megtisztított rebarbarát daraboltam, majd a pohár vízzel és a két felkarikázott citrommal feltettem főzni. A rebarbarának nem kell sok, hamar megfő, és nagyon illik hozzá a citrom és a narancs is. Amikor teljesen szétesett, hozzáraktam a cukor felét is. Először nem akartam átszűrni, gondoltam jó lesz ilyen ivólé szerű dolognak, aztán meggondoltam magam, mert nem volt valami szép színe, az pedig nekem nagyon fontos. Az apró lyukú nagyszűrőn keresztül átcsöpögtettem, hozzákevertem a maradék cukrot és jól beforraltam. És mivel ez már valamelyik este 11-kor volt, már nem kezdtem el a két decis szörpös üvegeket mosogatni és fertőtleníteni, úgyhogy kóstoló csak a házhoz jövő vendégeknek lesz.. :)


2013. június 13.

Sült paradicsom



Fürtös apró édes (ízes) paradicsomot (sokat!!) tegyetek a hús mellé a sütés vége előtt 10-15 perccel és enyhén sózzátok meg. Akkor jó, amikor kicsit összeszottyad, néhol megnyílik a héja.. fontos, hogy ne forrón tálaljátok.. az egyik kedvenc színes-ízes-egészséges kiegészítésem a köret és a hús mellé.. imádom.. :)

2013. május 1.

Kucsmagomba

Nemrég kaptam egy adag frissen szedett kucsmagombát. Már egy ideje nézegetem a különböző recepteket, ezért kétféle étel is készült belőle.. ez már vagy másfél hete volt.. a recepteket most beteszem a "gyűjteménybe", nehogy véletlenül elfelejtődjön.. a kucsmagomba nagyon finom tavaszi erdei gomba, én még sosem szedtem, sosem ettem.. pont itt volt az ideje! :)


Kucsmagomba krémleves turbolyával
Hozzávalók:
 1 evőkanál olívaolaj
 1 kisebb vöröshagyma
20 dkg kucsmagomba (szárak, sérült darabok)
 6 dl víz
1 evőkanál házi ételízesítő
 só, bors
2 dl tejszín
 1 kiskanál liszt
1 kis csokor turbolya

Az apróra vágott hagymát megpároltam az olajon, hozzáadtam a gombát, felöntöttem a vízzel és megfőztem. Én a turmixgépbe szoktam a krémleves hozzávalókat átönteni, mert nem szeretem a botmixert, ilyenkor szoktam a fűszereket, lisztet, tejszínt is hozzátenni, összeturmixolni, majd a fazékba visszaöntve újra felforralni. Az apróra vágott, kellemesen ánizsos ízű turbolyát szinte a legvégén tettem bele. Nagyon finom lett. Még sosem használtam turbolyát, nagyon különleges lett tőle a krémleves íze.


Kucsmagomba fehérboros mártással 

Ezt a receptet Markánál láttam és egyből beleszerettem. Mindenféleképpen nézzétek meg nála, mert a képem nem sikerült túl jól.. és nem tudom (nem is akarom) olyan étvágygerjesztően leírni, ahogyan ő. Azt hiszem akkor döbbentem rá, amikor ezt a receptet olvastam nála, hogy nekem is kell kucsmagomba.. A recept nagyon jó, tényleg nagyon finom volt, érdemes kipróbálni. Köszönöm Marka! :)

2013. április 29.

Blogdíj :) meglepődtem..



nagyon.. de tényleg.. :) nem véletlen, hogy még mindig inkognitóban vagyok, mert még mindig csak a konyhában érzem az erőt.. örülök, hogy mások azért látják bennem.. :)

A Best Blog díj egyszerre két helyről is érkezett, egyenesen a Muskátli Büféből, és Marti Martinellitől. Mindkettőtöknek nagyon köszönöm, hogy gondoltatok rám!

A blogdíj szabályai:
- megemlítjük, hogy kitől (jelen esetben kiktől) kaptuk
- továbbítjuk 4 olyan bloggernek, akinek 200 alatt van a rendszeres olvasói száma
- értesítjük a díjat kapott blog szerzőjét egy üzenettel :)

Az én díjazottjaim pedig:
Deni, aki talán a legfiatalabb blogger, süt, főz, alkot és küldi a finom kóstolókat
Dina, aki receptjeivel életem majdnem első tortájának megsütését inspirálta
Hani, akitől ugyan még nem főztem, de ami késik ugyebár..
Erdőkóstoló, akinek a blogját a befőzünk csoportba csatlakozás óta figyelemmel kísérem






2013. április 17.

BLOGKÓSTOLÓ 8. - Mindent bele csorba :)


Nagyon bátor voltam és jelentkeztem a Blogkóstoló legújabb fordulójára, ahol a sorsoláson Kati blogját kaptam. A kóstoló lényege, hogy a kisorsolt blogból kell (lehet akár többfélét is) főzni. Nem ismertem még a  blogot, ezért végignéztem az egészet és kigyűjtöttem jópár receptet, melyeket mindenképpen el fogok készíteni előbb-utóbb. Rengeteg hasznos tippet kaptam és nagyon tetszett Kati blogja.

Mivel egyrészt nagyon szeretem a leveseket, másrészt valami eddig sosenemet akartam főzni, a választásom a csorbára esett, egész pontosan a "mindentbele" csorbára. Csak azt nem tudtam, honnan fogok lestyánt szerezni, ami majd megsavanyítja a levesem. Az élet persze ezt is elrendezte: a múlt hétvégén vendégségbe mentünk a kolléganőmhöz, és meséltem neki a "nagy feladatomról" és hogy márpedig nekem el kell készítenem ezt a csorba levest. Erre ő elővett a mélyhűtőből egy levesadagnyi igazi erdélyi lestyánt és a kezembe nyomta! :)

A recepten annyit változtattam, hogy a cukkinit kihagytam belőle.. ugyan megvettem, de aztán valahogy mégsem tettem bele.. vettem viszont erdei gombát, hogy majd helyette, aztán a végén a mélyhűtőben felejtődött..
Egyébként azon mosolyogtam magamban a boltban, hogy ez elvileg egy mindent bele leves, az ember körülnéz otthon, és beleteszi amit talál/gondol.. én meg a telefonomon nézegetem itt a hozzávalók listáját.. :)
Még annyi, hogy lestyánecetem aztán végképp nem volt, úgyhogy azt pedig egy kis alma- és sima ecet keverékével helyettesítettem.. kóstolgattam (elvégre ez egy blogkóstoló) és amikor megfelelt az ízvilágomnak, akkor késznek ítéltem. Az én levesem ugyan nem lett olyan fehéres színű, mint Katié, de végül is ez életem első csorbája, nem kell hogy tökéletes legyen..
Kati, biztosan én vagyok a tudatlan, de én bizony nem tudom, hogy mi az a tejespaszuly? Na, az is kimaradt, de ha segítesz esküszöm legközelebb beleteszem! :)
Köszönöm, igazán ízletes leves lett, egy pici tejföllel nekem nagyon ízlik!





2013. április 14.

Füstölt mandula 1.0



Hozzávalók:
25 dkg mandula
2 evőkanál olívaolaj
só, bors
3 dkg tealevél
(6 dkg rizs)

A receptet a Stahl magazin tavaszi számában találtam és amint megláttam egyből tudtam, hogy szülinapi ajándéknak fogom elkészíteni.. ugyan a szülinap március végén volt, jobb későn, mint soha ma végre sor került a füstölésre.. ami egyébként azért nem nagy baj, mert így legalább volt ideje kiszáradni a múltkor meghámozott mandulának.. így jöttem rá ugyanis, hogy ha nem vizes a mandula, akkor sokkal gyorsabban megpirul, és sokkal ropogósabb lesz.. :)

Szóval a mandulát az olívaolajon megpirítottam, majd tálcára tett papírtörlőn szétterítve megsóztam, megborsoztam.

Most látom, hogy simán elfelejtettem a rizst, az is kellett volna a füstöléshez (kétszer annyi mint a tealevélből).. hm.. végül is így is füstölt.. így jár aki gyorsan olvas..

Egy magasabb falú vastag aljú serpenyő aljába két réteg alufóliát tettem, ezen egyenletesen eloszlattam a teafüvet, majd fölétettem egy rácsot szintén két réteg alufóliával. Erre került a mandula. Alágyújtottam és pár perc múlva el is kezdett füstölni. Ekkor a serpenyő tetejét is betakartam alufóliával, és a legkisebb fokozaton 3 percig füstöltem.Végül kikapcsoltam alatta a gázt és letakarva hagytam még 2 percig. Ezután újra a tálcára terítettem a mandulákat és megvártam, míg kihűlnek.

Az a benzinkúton kapható fajta füstölt mandula volt a cél.. én nem értek hozzá, de állítólag közel járunk.. :)

Valaki mondja meg nekem, hogy lehet-e valahol kifejezetten füstöléshez tealevelet venni, vagy a sima nem filterezett zöld tea az jó erre? Mert úgy tűnik, csak kicsit bizonytalan vagyok..





2013. április 11.

Medvehagyma-sajtkrém leves

Tegnap este, miután fél 11-kor hazaérve igazán egészséges módon elfogyasztottam a vacsorámat (a húsvéti főtt sonka maradékát ecetes tormával és 2 nagy szelet "isteni kenyérrel") két dolgot fogadtam meg:
1) néha megpróbálok világosban hazaérni
2) ha világosban érek haza, akkor főzök valamit
És mivel a 2) pont számomra igen fontos és inspiráló, ez jó ok arra, hogy néha betartsam az 1) pontot! :)

Ezt a gyors és egyszerű levest hetekkel ezelőtt óta tervezem. Nemrég bevásároltam a Muskátli Büfében, mert hiába a sok befőzés, a másé valahogy mindig finomabb.. illetve tavaly én inkább a lekvárokra helyeztem a hangsúlyt, ami nem fogyott annyira.. és Ági savanyúságai és egyebei mellett meg egyszerűen nem tudtam elmenni.. a házi ételízesítőt már sokszor használtam leveskocka helyett, az ördögcsók pedig nem maradhat ki a leveseimből.. valószínűleg ebbe nem nagyon illett, de nekem igen.. :) és igen, tudom, hogy medvehagyma szezon van és a frisset kellene enni, de egyszerűbb levenni a polcról, mint kijutni a piacra..


Hozzávalók:
1 evőkanál vaj
1/2 üveg medvehagyma pesto
1/2 liter víz
2 dl tejszín
1 evőkanál házi ételízesítő
bors
25 dkg reszelt sajt
1 teáskanál liszt

A medvehagyma pestot a vajon kicsit megfuttattam, majd felöntöttem a vízzel, fűszereztem, és kb 10 perc alatt megfőztem. Ezután átöntöttem a turmixgépbe, hozzáöntöttem a tejszínt, a lisztet és a reszelt sajtot, amiből egy kicsit kihagytam a végére a leves tetejére. A turmixból visszaöntöttem a lábasba a levest, felforraltam és már tálaltam is.
 
Íme a "szerzeményeim", a csalamádé receptet idén én is kipróbálom, mert parádés! :)

2013. április 9.

Piskóta tortalap készítése

Áginak és magamnak, hogy ne kelljen keresni a receptet.. és mert most még tudom, hogy melyik újságban van: Stahl magazin 2013. tavasz.. most már mindig tudni fogom, de azért ne kelljen keresni.. annyi, hogy az eredeti recept 6 db tojást ír, de nekem akkora nagy házi tojások voltak itthon, hogy csak ötöt használtam fel.

Hozzávalók (24 cm-es tortaformához):
5 nagy (XXL) tojás
18 dkg cukor
15 dkg liszt

A tojásfehérjét 12 dkg cukorral kemény habbá verem fel.

Óvatosan összeforgatom a szintén jó habosra elkevert tojássárgája és maradék cukor keverékével.
(Először a hab kb negyedét keverem bele, ezzel fellazítom a masszát, majd a maradék habot óvatosan forgatom bele a keverékbe.)

Apránként hozzászitálom a lisztet (4-5 részletben), ezzel is óvatosan összeforgatom, majd kivajazott-lisztezett, az aljában sütőpapírral bélelt tortaformába simítom (ennél szebben) a tésztát.

175 fokos előmelegített sütőben 25-30 perc alatt halványbarnára sütöm a tortalapot. Sütés közben boldogan körbeszaladgálok a lakásban és 5 percenként megjegyzem, hogy "még mindig jön föl.. csak nehogy összeessen". Persze csak akkor nyilvánítom késznek, amikor kiállta a tűpróbát! :)

Gondolom (legközelebb) ha a liszt bizonyos részét kakaóporra cserélem, akkor lesz finom kakaós piskóta tortalapom! Jöhetnek a finom krémek és gyümölcsök (lekvárok) bele, majd ha egyszer vége lesz a hajtásnak.. vagy felmondok.. és elmegyek szabadságra.. vagy legalábbis a nyári időszámítás ellenére egyszer/néha majd világosban érek haza..

2013. április 3.

Feta sajtos ropi

Az Ízharmónikus blogon találtam a következő receptet.. és biztosan ki fogom próbálni még többféle sajttal is.. például parmezánnal.. de előbb még párszor feta sajttal..

én a köménymagos szórásra szavazok :)

de a lenmagos-szezámos verzió sem rossz..

jöhetnek a vendégek, vagy egy jó kis otthoni mozi..

2013. április 2.

Banántorta


Megsütöttem Dina banános tortáját egy az egyben, szóval a receptért és a gyönyörű fotókért kattintsatok át hozzá. Azért azt elmondom, hogy nekem ugyan nem, de Té-nek voltak kételyei a sósmogyorót illetően. Mondjuk én is elcsodálkoztam rajta, de biztos voltam benne, hogy tényleg kihozza az ízeket és tényleg finoman "ropogóssá" teszi majd a tortát. Jelentem így is lett..
Ahhoz képest, hogy (egy régi gyenge próbálkozástól eltekintve - Zsu sacher tortája - emlékszel hugi?) ez volt életem majdnem első tortája szerintem jól sikerült.. én minden esetre meg vagyok elégedve..
és igen, a tésztáját is én sütöttem, erről készültek fázisképek, ha valakit érdekel jelezze és írok egy bejegyzést! :)